Skip to content
| HÍVJON MINKET! +36 70 451 1151 | NYITVATARTÁS: H-P 8:00 - 16:00 | BEJELENTKEZÉS VIZSGÁLATRA ITT

Visszér megelőzése

 

Ebben a kérdésben is fontos tudni, hogy pontosan milyen visszérről van szó – lásd visszér típusok.

Mozgás, sportolás, egy helyben állás:

A klasszikus visszeresség esetén a legfontosabb tényező a statikus helyzetek kerülése (ami gyakorlatilag szinte lehetetlen a mai modern társadalmakban).

statikus helyzet visszér rizikó
Fontos a hosszú statikus helyzetek kerülése

Amennyiben valaki naponta hosszú órákon át egy helyben áll vagy ül, az jelentősen növeli a visszér kialakulásának kockázatát, még akkor is, ha rendszeresen mozog. A statikus helyzetekben – különösen állásnál – a vér visszaáramlása az alsó végtagokból nehézkesebb, ami fokozhatja a vénás nyomást és elősegíti a visszér kialakulását. Ezért a rendszeres mozgás mellett is fontos megszakítani az állást vagy az ülést gyakori rövid sétákkal vagy lábtornával, hogy serkentse a vérkeringést.

A rendszeres mozgás javíthatja a keringést és csökkentheti a kockázatot, de önmagában nem elegendő, ha a nap jelentős részében valaki hosszú ideig egy helyben áll. Kulcsfontosságú a statikus helyzetek megszakítása, különösen azoknál, akik álló munkát végeznek.

Kompressziós harisnya:

A kompressziós harisnyák főként a tünetek enyhítésében és a visszér súlyosbodásának lassításában játszanak szerepet, de nem képesek teljesen megelőzni a visszér kialakulását, ha valaki genetikai hajlammal rendelkezik vagy tartósan áll egy helyben. A kompressziós harisnya segíthet javítani a vérkeringést, csökkenteni a duzzanatot és a fáradtságot, de maga a visszér kialakulása nem feltétlenül előzhető meg vele.

a kompressziós harisnyák főként a tünetek enyhítésében játszanak szerepet

Krémek és kenőcsök

A krémek és kenőcsök, amelyeket visszér kezelésére ajánlanak, általában a tünetek enyhítésére szolgálnak, mint például a duzzanat, a nehézláb érzés, és a fájdalom csökkentése. Ezek a készítmények hűsítő hatásúak lehetnek, javíthatják a bőr és a felületes szövetek vérkeringését, de nem képesek megszüntetni a már kialakult visszereket, és nem előzik meg azok kialakulását sem.

A hatóanyagok – például a heparin, vadgesztenye kivonat, vagy egyéb gyulladáscsökkentők – segíthetnek a vénás gyulladás csökkentésében, és átmenetileg javíthatják a komfortérzetet, de a visszér alapvető okát, vagyis a vénás billentyűk elégtelenségét, nem oldják meg. Így ezek a készítmények inkább tüneti kezelést nyújtanak, de nem alkalmasak a visszér megelőzésére vagy hosszú távú kezelésére.

Egészséges testsúly

A testsúly jelentős szerepet játszik a visszér kialakulásában és súlyosbodásában. A túlsúly növeli a visszeresség kockázatát, mivel fokozza a lábakra nehezedő nyomást, ami megterheli mind a felületes, mind a mélyvénás rendszert, és rontja a vér visszaáramlását az alsó végtagokból. Ez a vénás billentyűk gyengébb működéséhez vezethet, ami elősegíti a vér pangását és a visszér kialakulását. Az ideális testsúly fenntartása segít csökkenteni a vénás rendszer terhelését, javítva a keringést és mérsékelve a visszér kockázatát, valamint enyhítheti a már meglévő visszér tüneteit is.

Magas sarkú cipő

A magas sarkú cipők tartós viselése ronthatja a lábak vérkeringését, és hosszú távon hozzájárulhat a visszér kialakulásához, bár önmagában nem tekinthető a visszeresség fő kiváltó okának. A magas sarkak viselésekor a boka mozgása korlátozott, ami csökkenti a vádli izmok pumpáló hatását, így a vér visszaáramlása a szív felé kevésbé hatékony. Ez a folyamat hosszabb távon a vér pangásához vezethet, ami fokozza a vénás nyomást az alsó végtagokban. A megemelkedett nyomás terheli a vénákat, ami hozzájárulhat a visszér kialakulásához, különösen más kockázati tényezők – például genetikai hajlam vagy tartós állómunka – mellett.

Étkezés

A jelenlegi tudományos bizonyítékok alapján nincs közvetlen, erős kapcsolat egy adott étrend vagy táplálékfogyasztás és a visszér kialakulása között. Az étkezés inkább közvetett hatást gyakorolhat a visszérre olyan tényezőkön keresztül, mint a testsúly és az általános vénás egészség. Például a rostban gazdag étrend segíthet megelőzni a székrekedést, amely növeli a hasűri nyomást, ami hosszú távon terhelheti a vénákat. A flavonoidok és antioxidánsok bevitele jótékony lehet az érfalak egészségének megőrzésében, de az, hogy ezek konkrétan megelőznék a visszér kialakulását, nem egyértelműen bizonyított.

Kutatások azt mutatják, hogy a testsúly és a visszér kialakulása között egyértelműbb kapcsolat áll fenn: a túlsúlyos vagy elhízott emberek nagyobb kockázatnak vannak kitéve. Az étkezés itt fontos szerepet játszik, hiszen a súlykontroll segíthet a vénákra nehezedő nyomás csökkentésében.

Tehát az étrend hatásai a visszérre inkább indirekt formában jelennek meg, mintsem közvetlen kiváltó vagy megelőző tényezőként. Az általános egészséges táplálkozás támogatja a vénás rendszert és a testsúly optimális szinten tartását, ami hozzájárulhat a visszér kockázatának csökkentéséhez, de konkrét élelmiszerek vagy tápanyagok önmagukban nem garantálják a visszér kialakulásának megelőzését.

Napozás

Klasszikus visszeresség

A napozás és a visszér kialakulása közötti közvetlen kapcsolatot nem támasztják alá erős tudományos bizonyítékok. Azonban a napozás, különösen a túlzott UV-sugárzás, közvetett hatással lehet a bőrre és a felszíni vénákra. Az UV-sugárzás károsíthatja a bőr kötőszövetét, ami a vénás szelepek és az erek rugalmasságának csökkenéséhez vezethet. Ez hosszú távon hozzájárulhat a vénák elgyengüléséhez és kitágulásához, bár a napozás önmagában nem tekinthető a visszér fő kiváltó okának.

Továbbá a hőség okozta értágulat (például napozás során) rövid távon fokozhatja a vénás pangást, ami kellemetlen érzést vagy duzzanatot okozhat azoknál, akik már hajlamosak a visszerességre. Ezen túlmenően a túlzott napozás súlyosbíthatja a visszérrel kapcsolatos tüneteket, például a duzzanatot és a nehézláb érzést.

Hajszálértágulat és reticularis visszerek

A napozás és az UV-sugárzás közvetett hatással lehet a telangiectasia (hajszálértágulatok) és reticularis visszerek kialakulására, mivel az UV-sugárzás hosszú távon károsítja a bőr alatti kollagént és elasztikus rostokat. Ez gyengíti a bőr alatti szöveteket, így a kis felszíni vénák könnyebben tágulnak ki. A napozás okozta hő tovább fokozza az értágulatot és a vérpangást, ami súlyosbíthatja a meglévő vénás problémákat. Bár a genetikai hajlam fontosabb tényező, a túlzott napfénynek való kitettség hozzájárulhat ezeknek az elváltozásoknak a megjelenéséhez, különösen a napnak kitett bőrterületeken, mint az arc és a lábak.

Back To Top