Visszér típusok
A köznyelvben visszérnek hívunk minden vénás tágulatot, a nagyobb kidagadó, kanyargós vénákat, az 1-2 milliméteres felületesebb reticularis vénákat és az egészen vékony és a bőrfelszínen futó hajszálereket is. A visszerek típusait azért érdemes tisztázni, mert ez határozza meg, hogy milyen visszér kezelést érdemes választani.
A visszerek szerepe a keringésben a vér szállítása a szövetektől a szívig. Először is fontos annak ismerete, hogy van a felületes és mélyvénás rendszer.
A mélyvénák a verőerek mellett futnak, az izmok között, a lábszáron párosával. A felületes vénás rendszer az alsó végtagon szintén több szintbe rendeződik.
A bőr alatti rétegben (általában) zsírszövetben egy kötőszövetes hüvelyben található a felületes visszerek gyűjtő – törzsvénája. Ennél kissé felületesebbek az oldalágak. Ezek a vénák általában nem látszanak át a bőrön, csak azt lehet látni, ahogy kiduzzadnak. Egy kidagadó véna azonban önmagában nem kóros. Az elszíneződő visszerek általában a bőr rétegeiben, a felszínhez közelebb futnak, azért láthatóak. A közvetlenül a bőr alatt található kis visszerek a reticularis vénák, majd szinte a bőrben futó kapillárisok, amelyek normális állapotban nem látszanak, de kitágulva ezekből lesznek a hajszálerek – telangectasia.
Mélyvénák
Az izompólyák között, a lábszáron párosával futó vénák, amelyek főként az izmokból vezetik a szív felé a vért. A mélyvénák is ki tudnak tágulni, a felületes visszerességhez hasonlóan. Gyakran egy normális esetben apró izomág tágul ki és vezetődik a felületes vénás rendszer felé. Ezekben az esetekben érdemes a kezelést a mélyvénához lehető legközelebb végezni, ellenkező esetben, ha hosszú felületes oldalág marad meg, a kiújulás szinte biztos, csak idő kérdése.
Klasszikus visszeresség
A retikuláris ereknél nagyobb (és mélyebben futó) visszerek már általában a felületes törzsvéna és annak közvetlen ágainak tágulata. Ez a közismert „visszeresség” a közel 5mm – 1 cm nagyságú, a bőrt előemelő visszér.
A visszeres vénák fala átalakul, nem rugalmas, általában kanyargós lefutású. Azt fontos leszögezni, hogy a vénák nem egyértelműen „visszeresek” amikor nagyon kidagadnak, jól láthatóak. Az, hogy egy véna mennyire látható, több tényezőn múlik. Fontos például, hogy mennyire fekszik mélyen. A felületes visszerek gyűjtő vénája (törzsvéna) általában egy kötőszövetes pólyában fut, éppen ezért sokszor nem is látható, csak azon a szakaszon, ahol már felületesebbé válik. Ezen kívül fontos, hogy mennyi zsír van a bőr alatti szövetekben. Vékony embereknél sokkal könnyebben láthatóak a vénák – akkor is, ha nincsenek kórosan kitágulva.
Az egyik évben bejárta a sajtót annak a kerékpárosnak a fotója, akinél egy szakasz után domborzati térképként rajzolódtak ki a vénák. Ezek az erek nem voltak „visszeresek” csupán a mélyvénákat összenyomta a feszülő izomzat, így a mélyvénákból a felszín felé áramló vér a felületes vénás rendszeren keresztül tudott csak a szív felé továbbszállítódni. Hasonló mechanizmus miatt tágulnak ki a felső végtag erei is edzés, munkavégzés esetén. Természetesen kerékpárosoknak is lehet visszere.
Hajszálér – Telangectasia – Pókvéna
A hajszálér más néven seprűvéna vagy az angol szóhasználatból átfordított, pókvéna. Ezeknek a visszereknek a tágulatai okozzák az arcon, lábon látható rendkívül vékony, eres hálózatot. A bőr legfelső rétegének apró vénái normálisan nem láthatóak. Nem teljesen ismert, hogy miért tudnak idővel kitágulni. Nők között gyakoribb. Örökletes tényezők mellett sérülések és hormonális ingadozások is szerepelnek a kiváltó tényezők között, de igazából nem ismert pontosan hogy milyen mechanizmus alapján alakulnak ki. Az előbbieken kívül kiváltó tényező lehet még a megemelkedett vénás nyomás, de akár a napfény, direkt környezeti hatások: hideg, meleg váltakozása, erős szél.
A hajszálerek azon kívül, hogy a kozmetikai eltérések miatt sokaknak rendkívül zavaróak, ritkán okoznak panaszokat. A diszkomfort érzésen kívül általában nincs komolyabb tünet.
A diagnózis nem igényel speciális vizsgálatot, de jelezheti mélyebben futó elváltozások meglétét. Amennyiben klasszikus visszerességgel társul, mindenképpen érdemes a nagyobb visszerek eltávolítása után foglalkozni ezzel a problémával.
A hajszálerek kezelésére több módszer is ismert. Az injekciós kezelés során egy olyan anyagot juttatunk ezekbe az apró, de kiterjedt vénás hálózatokba, amitől az ér belső hártyája károsodik és emiatt az apró erekben a keringés megáll, thrombotizálnak. A lézeres kezelés során olyan lézert kell alkalmazni, amely a hemoglobinban nyelődik el, így az ér belülről „megsül”. Vékony rádiófrekvenciás tűvel is kezelnek hajszálereket. Ilyenkor a hajszálér és közvetlen környezete ég meg, általában apró pöttyöket hátrahagyva, amely a megégett hám miatt ijesztőnek tűnhet, azonban az esetek többségében ezek a pöttyök nyom nélkül eltűnnek.
Jelenleg rendelőnkben a hajszálereket injekciós kezeléssel tudjuk ellátni.
Retikuláris erek visszeressége
A reticuláris erek a hajszálereknél valamivel nagyobb és mélyebben futó visszerek. Az esetek többségében nem izoláltan fordulnak elő (azaz ritka, hogy csak ez a típus lenne jelen). A retikuláris visszerek is inkább esztétikai problémákat okoznak és ugyancsak mélyebben futó vénák elégtelenségét mutathatja. Ezeket az ereket többnyire injekciós kezeléssel érdemes kezelni, mivel méretük miatt a többi – hővel történő – kezeléssel könnyebben fordulhat elő a környező bőr égési sérülése.
Recidív visszeresség, a visszér kiújulása
A klasszikus visszeresség miatt történt visszérműtét után kialakuló újabb visszeresség. Gyakran nem új visszerek jelennek meg, hanem korábban is meglévő erek tágulnak ki és válnak idővel láthatóvá. Több oka is lehet az újabb erek megjelenésének. Ebben a témában ITT találsz bővebb tájékoztatást.