Visszér tünetek
A visszerek gyakran nem okoznak panaszt, de vannak jelek, amelyek azt mutatják, hogy a háttérben visszeresség lehet:
- sötétlila, kék felületes vénás hálózat
- kiemelkedő, kanyargós erek
Sokan nem tapasztalnak komolyabb panaszokat, és nem éreznek tüneteket. Fontos azonban megjegyezni, hogy a kitágult, elégtelen vénás szakasz soha nem nyeri vissza eredeti funkcióját, és a megnövekedett nyomás miatt idővel több, jelenleg még ép vénát is károsíthat. Ez a folyamat a későbbiekben nehezebben kezelhetővé válik, és amikor már tüneteket okoz, a gyógyulás lassabb lesz, és több beavatkozásra lehet szükség.
A visszeresség (varikózus vénák) számos szövődményt okozhat, amelyek közül a felületes thrombophlebitis, ulcus cruris (lábszárfekély), pigmentációs zavarok, valamint a nehézláb érzés a leggyakoribbak.
A krónikus vénás betegség, ideértve a visszerességet (varikózus vénákat), számos szövődményt okozhat, amelyek közül a felületes thrombophlebitis, ulcus cruris (lábszárfekély), pigmentációs zavarok, valamint a nehézláb érzés a leggyakoribbak.
A szövdények többségét a vénás pangás okozza. A visszerekben lévő vénás billentyűk elégtelen működése miatt a vér visszafelé áramlik, és pangás alakul ki a lábak vénáiban.
1. Felületes thrombophlebitis:
– A felületes thrombophlebitis (felületes vénák gyulladása és trombózisa) a varikózus vénák egyik gyakori szövődménye. A felületes thrombophlebitis kockázata megnövekszik, ha a varikózus vénák nincsenek megfelelően kezelve.
A felületes thrombophlebitis elsődleges kockázati tényezője a vénás pangás, különösen azoknál, akiknél súlyos visszeresség vagy hosszabb ideig tartó inaktivitás van jelen (pl. hosszú ülés vagy állás).
Másik fontos tényező a véralvadási zavar. Thrombophiliában szenvedő egyéneknél a felületes thrombophlebitis kialakulása valószínűbb, még akkor is, ha nincs jelen kifejezett vénás pangás. Ezekben az esetekben a vérrögképződés belső mechanizmusai játszanak nagyobb szerepet.
A thrombophilia, vagyis a fokozott véralvadási hajlam, olyan genetikai vagy szerzett állapotok következménye, amelyek növelik a vérrögképződés esélyét. Ezek közé tartoznak a Leiden-mutáció, a prothrombin mutáció, az antifoszfolipid szindróma, és más, véralvadási faktorokat érintő genetikai variációk.
A betegség előrehaladtával a felületes thrombophlebitis akár 25%-ban DVT-hez (mélyvénás trombózis) vezethet.
2. Vénás ulcus (lábszárfekély):
– A CVD késői stádiumaiban alakul ki, különösen, ha a betegek nem részesülnek időben megfelelő kezelésben. A vénás lábszárfekély prevalenciája az európai populációban 0,1–0,3% közötti, a 65 év feletti korosztályban pedig akár 1%-ot is elérhet.
– A vénás fekélyek az összes lábszárfekély 70–80%-át teszik ki, és gyakran krónikus sebekké válnak, amelyeket nehéz kezelni.
A vénás lábszárfekély a krónikus vénás elégtelenség komoly következménye, ami tartós vénás pangás miatt alakul ki. A megnövekedett vénás nyomás károsítja a kapillárisokat, rontva a szövetek oxigénellátását, és ez szövetkárosodáshoz vezethet, ami fekélyt okoz. A gyulladásos folyamatok és a bőr megvastagodása súlyosbítják ezt a helyzetet. A fekély kialakulásának kockázata nagyobb, ha az illetőnek genetikai hajlama van, mint például thrombophilia, vagy korábban mélyvénás trombózisa volt. Emellett számos molekuláris és biológiai tényező, például a gyulladás erőssége, illetve az életmódbeli hatások, mint a mozgáshiány, szintén növelhetik a fekély kialakulásának esélyét.
3. Pigmentáció és bőrmegvastagodás:
A pigmentáció, ami a bőr sötét elszíneződését jelenti visszeresség során, elsősorban a krónikusan fennálló vénás pangás és a fokozott vénás nyomás következménye. A visszeresség esetében a vénákban található billentyűk nem működnek megfelelően, ami azt eredményezi, hogy a vér nem tud megfelelően visszaáramlani a szív felé, és a láb vénáiban pang.
A pigmentáció fő mechanizmusai:
Vénás pangás: A hosszú távú vénás pangás következtében a vérből a vörösvértestek kiszivároghatnak az erekből a környező szövetekbe.
Hemosziderin lerakódás: A szövetekbe kijutott vörösvértestek szétesnek, és a bennük található hemoglobin lebomlik hemosziderinné, ami vas-tartalmú pigment. Ez a hemosziderin lerakódik a bőrben, és barnás, vöröses vagy fekete foltokat eredményez.
Krónikus gyulladás: A vénás pangás és az erekből kiszivárgó vérsejtek krónikus gyulladást okoznak a bőr és a környező szövetek között, ami tovább súlyosbítja a pigmentációt és a bőr megvastagodását (lipodermatosclerosis).
4. Nehézláb érzés és fájdalom:
– A nehézláb érzés, fáradtság és a fájdalom a CVD korai stádiumában jelentkeznek. A tünetek prevalenciája a populációban akár 50–60% is lehet, különösen a 45 év feletti nők körében.
Klinikai megjelenés (CEAP skála):
– A CVD tünetei a CEAP skála (Clinical-Etiology-Anatomy-Pathophysiology) szerint osztályozhatók. A C4-C6 stádiumokban jelentkeznek a legkomolyabb komplikációk, mint az ulcus és a pigmentáció. Az időben történő kezelés csökkentheti a súlyos szövődmények kialakulásának esélyét.
A CEAP skála a krónikus vénás betegségek (CVD) osztályozására használt rendszer, amely a Clinical (klinikai megjelenés), Etiology (etiológia), Anatomy (anatomia), és Pathophysiology (kórélettan) kategóriák alapján sorolja be a betegséget. A skála segít meghatározni a betegség súlyosságát és megfelelő kezelését.
CEAP skála felépítése:
1. C – Klinikai kategória (Clinical):
A betegség látható klinikai jeleit írja le. Ezek a következő kategóriákba sorolhatók:
C0: Nincsenek látható vagy tapintható jelek a krónikus vénás betegségre.
C1: Seprűvénák (telangiectasia) vagy retikuláris vénák (kis visszerek) jelenléte.
C2: Varikózus vénák (látható, kitágult visszerek).
C3: Lábdagadás (ödéma) vénás eredetű.
C4: Bőrelváltozások, melyek lehetnek:
C4a: Pigmentáció vagy ekcéma.
C4b: Lipodermatosclerosis vagy fehér atrófia (atrophie blanche).
C5: Gyógyult vénás fekély (korábbi fekély, ami már meggyógyult).
C6: Aktív vénás fekély (jelenleg is fennálló fekély).
2. E – Etiológia (Etiology):
A betegség eredetét és okát jelöli.
Ec: Kongenitális (veleszületett) ok.
Ep: Primer, ismeretlen eredetű (primer vénás elégtelenség).
Es: Szekunder, korábbi trombózis vagy trauma következtében kialakult.
En: Ismeretlen eredetű (nincs meghatározott ok).
3. A – Anatómia (Anatomy):
Az érintett vénás rendszert azonosítja.
As: Felületes vénák érintettek.
Ap: Perforáló vénák érintettek (a felszíni és mélyvénák közötti összeköttetések).
Ad: Mélyvénák érintettek.
An: Nem meghatározott anatómiai érintettség.
4. P – Patofiziológia (Pathophysiology):
A vénás betegség funkcionális eltéréseinek azonosítása.
Pr: Reflux (visszaáramlás) jelenléte a vénákban.
Po: Elzáródás (obstrukció) a vénákban.
Pro: Mind reflux, mind elzáródás jelenléte.
Pn: Nem meghatározott patofiziológia.