Visszér rizikófaktorok

Genetikai hajlam

Családi halmozódás:

Számos tanulmány igazolta, hogy a visszeresség erősen öröklődik. Ha az egyik szülőnek van visszérbetegsége, a gyermeknél kb. 40-50% az esély a kialakulásra, míg ha mindkét szülő érintett, ez a rizikó 80% körül van.

A visszeresség kialakulásához néhány génváltozás (polimorfizmus) is hozzájárulhat, melyek befolyásolják a vénák falának szerkezetét és rugalmasságát. A kollagén és elasztin fehérjék normál esetben erősítik a vénákat, de ha ezekben a génekben eltérés van, a vénák gyengébbek lehetnek, így könnyebben kitágulnak.

Egyes gének a vénák falának lebontását vagy a vénás billentyűk működését befolyásolják, ami vér-visszaáramláshoz és visszérhez vezethet. Bizonyos génváltozások trombózisra is hajlamosíthatnak, ezáltal tovább növelve a visszeresség kockázatát.

Hosszan tartó állás vagy ülés

Tartós állás esetén a vénás rendszerre ható gravitáció és nyomás folyamatosan növekszik, különösen az alsó végtagokban. Ez megnöveli a vénás nyomást, ami a véna falában számos biokémiai és strukturális változást okoz.

Az állandó nyomás és feszülés mechanikai stresszt gyakorol a véna falára, ami károsítja a belső réteget, az endotheliumot. Ez gyulladásos folyamatokat indít be, amelyek során gyulladásos mediátorok, például citokinek szabadulnak fel. Ezek a vegyületek fokozzák a gyulladást, amely hosszabb távon a véna falának károsodásához vezet.

A magas nyomás hatására a véna falában lévő kollagén- és elasztinrostok lebomlanak, amit többek között az úgynevezett mátrix metalloproteinázok (MMP-k) szabályoznak. Ezek az enzimek lebontják a vénák kötőszöveti szerkezetét, így a véna falai elveszítik rugalmasságukat és erősségüket, ami fokozza a visszér kialakulásának kockázatát.

Emellett a tartós nyomás megnyújtja és károsítja a vénás billentyűket is, amelyek normálisan megakadályozzák a vér visszaáramlását. A nyomás hatására ezek a billentyűk nem záródnak megfelelően, ami vénás refluxot okoz – vagyis a vér visszafelé áramlik –, tovább fokozva a vénák tágulását.

A folyamatos mechanikai stressz és nyomás krónikus gyulladást is kiválthat a véna falában, amely oxidatív stresszel társulhat. Ez tovább gyengíti a véna falait, és idővel a vénák kitágulnak, ami visszerességhez vezet.

Túlsúly

Kutatások azt mutatják, hogy a túlsúlyos és elhízott egyéneknél a visszér kialakulásának kockázata jelentősen magasabb, különösen nőknél. A BMI (testtömegindex) növekedésével arányosan nő a visszeresség előfordulási gyakorisága is.

A túlsúly növeli a nyomást az alsó végtagok vénáira, különösen a medence- és láb területén. Ez a megnövekedett vénás nyomás megterheli a véna falát és a vénás billentyűket, megnehezítve a vér szív felé történő visszaáramlását. A tartósan magas nyomás miatt a vénás billentyűk károsodhatnak, ami vénás refluxhoz vezethet, vagyis a vér visszafelé áramlik, ami tovább növeli a visszeresség kockázatát.

A túlsúly gyakran inaktív életmóddal is jár együtt, ami gyengíti az izompumpa működését az alsó végtagokban. Az izmok mozgása normál esetben segíti a vér felfelé áramlását, de ha ez a mechanizmus nem működik megfelelően, a vér könnyebben pang a vénákban, ami tovább fokozza a visszér kialakulásának esélyét.

Terhesség

A terhesség alatt a visszér kialakulásának kockázata jelentősen megnő, amit számos tényező és kutatás is alátámaszt. A következő okok és evidenciák magyarázzák ezt a jelenséget:

1. Hormonális változások
Progeszteron szint növekedése: A terhesség alatt a progeszteron hormon szintje megemelkedik, ami lazítja a véna falában található simaizmokat. Ez a vénák tágulásához és rugalmasságuk csökkenéséhez vezet, ami növeli a visszér kialakulásának esélyét.
Kutatási adatok: Tanulmányok szerint a terhesség alatt a vénák átmérője növekszik, különösen a harmadik trimeszterben, amikor a hormonális hatások és a növekvő súly a legnagyobb hatást gyakorolják.

2. Méhnyomás és vérkeringés
Méhnyomás növekedése: Ahogy a magzat nő, a méh egyre nagyobb nyomást gyakorol a medencében futó vénákra, különösen a vena cava inferiorra, ami akadályozza a vér visszaáramlását az alsó végtagokból a szív felé. Ez fokozza a vénás pangást, ami a vénák kitágulásához vezethet.
Fokozott vérmennyiség: A terhesség alatt a keringő vér mennyisége akár 30-50%-kal is megnövekedhet, ami további terhelést jelent a vénás rendszer számára, növelve a visszér kialakulásának esélyét.

3. Genetikai hajlam és többszöri terhesség
Genetikai tényezők: Ha a családban előfordult visszér, a terhesség alatti visszeresség kockázata jelentősen magasabb. A genetikai hajlam befolyásolhatja a vénák falának rugalmasságát és a vénás billentyűk hatékonyságát.
Több terhesség: Kutatások kimutatták, hogy a többszöri terhesség fokozza a visszeresség kialakulásának esélyét, mivel a vénák minden terhességgel nagyobb terhelésnek vannak kitéve.

4. Testtömeg és mozgás
Túlsúly: A terhesség alatti súlygyarapodás növeli az alsó végtagok vénáira nehezedő nyomást, ami fokozza a vénás nyomást és a visszér kialakulását.
Csökkent mozgás: A terhesség késői szakaszaiban a csökkent mozgás és az ülő életmód gyengíti az izompumpa működését, ami fontos szerepet játszik a vénás vér visszaáramlásában a szív felé.

5. Trombózishajlam
A terhesség alatt a test természetes módon hajlamosabb a vérrögök kialakulására (fokozott koaguláció), ami szintén növeli a vénás problémák, köztük a visszér kialakulásának esélyét.

Nem

Nőknél gyakoribb, különösen hormonális változások miatt (pl. terhesség, fogamzásgátlók). Valószínüleg a terhesség nélkül az előfordulás közel azonos lenne, mint a férfiaknál

Kor

Vizsgálatok kimutatták, hogy 50 éves kor felett a visszeresség előfordulása jelentősen megnő. A 60 év feletti populációban a visszeresség és a vénás elégtelenség gyakorisága akár 40-50% is lehet. Feltehetően az életkor előrehaladtával a vénák szerkezetének és működésének romlása miatt gyakoribb a visszér kialakulása.