Visszér tágulat – Visszeresség
Ez az oldal segít eligazodni a különböző visszértípusok kezelési lehetőségeiben, és abban, hogy mikor érdemes orvoshoz fordulni.
Érsebészhez akkor javasolt menni, ha nagyobb, akár ujjnyi vastagságú, vagy több milliméteres visszerek jelennek meg.
Retikuláris vénák
A kisebb, úgynevezett retikuláris vénák 1-2 mm körüli ágak, amelyek közvetlenül a bőr alatt futnak , ezért jobban látszanak. Általában ezeknek az ágaknak a kitágulása vezet vérzéshez, mert a nagyobb nyomás miatt a hám papírvékonnyá válhat felettük, és kisebb sérülés is megszakíthatja a véna falát. Érdemes az ilyen vénák kezelése előtt ultrahangos vizsgálatot végezni, mivel előfordulhat, hogy rejtetten már nagyobb visszeres oldalágak is kialakultak. Ezek nem feltétlenül láthatók, de ha nem kezelik őket, a felszíni vénák kezelése sem lesz tartósan sikeres.
A nagyobb retikuláris vénék, amelyek több milliméter nagyságúak lézerrel már nem jól kezelhetőek, inkább az injekciós kezelés a célravezető.
Hajszálerek
Az egészen felületes apró hajszálerek (pók vénák) latin neve telangectasia, ezek az apró ágak sokszor 1mm alattiak, a bőrben futnak, ézért ezek vannak leginkább „szem előtt”.
A hajszálerek, vagy pók vénák leginkább esztétikai problémát jelentenek, ritkábban utalnak betegségre vagy megnövekedett vénás nyomásra. Bár fájdalmat általában nem okoznak, viszketés vagy enyhe kellemetlenség előfordulhat. A telangiectasia kialakulását több tényező okozhatja, például genetika, hormonális változások, napfény vagy öregedés. Kezelésükre lézeres vagy szkleroterápiás eljárásokat alkalmaznak, amelyek többnyire kozmetikai beavatkozások, nem kifejeztten érsebészeti ellátást igényelnek. Érdemes figyelembe kell venni, hogy a kezelés után tartós pigmentáció alakulhat ki, ami szintén esztétikai gondot okozhat.
Mi a visszér?
A visszér (véna) a szövetektől szállítja vissza vérünket szívünk felé. A visszérben lévő nyomás általában jóval alacsonyabb, mint a verőeres keringésben, ahol a szív ereje löki előre a vért. A visszerekben az áramlást csak részben biztosítja a szívverés, ehhez járul még hozzá a végtagokon az izmok összehúzódása is.
Az áramlást a visszérben billentyűk irányítják a szív felé, megakadályozva, hogy a gravitáció miatt visszazuhanhasson.
Sokaknál a visszér fala idővel meggyengül, elveszti rugalmasságát, így a vékony billentyűk nem érnek össze, a vér visszazuhan a visszérben a nyitott billentyűkön keresztül.
Ettől nagyobb lesz a nyomás, ezért a visszér fala egyre jobban elvékonyodik, majd kanyargósabbá válik, mint a lelassult folyók. A folyamat alapja a visszér falának átalakulása. Az egészséges visszér falában simaizomsejtek találhatóak, amelyek tartást, tónust biztosítanak az érfalnak. A tág visszér fala átalakul, degenerálódik, a simaizom helyett inkább kötőszövet található. ezért is érthető, hogy miért nem használ sem visszér kenőcs, sem tabletta visszeresség esetén. A kötőszövetes átalakulást nem lehet visszafordítani. A tág visszérből soha nem lesz egészséges véna már.
A visszeres keringés a végtagokon több síkban történik.
A legnagyobb mennyiség az izmok között található mélyvénákban fut, ez a vénás keringés közel 90%-a.
Az izmokat körülvevő pólyák felett futnak a felületes vénás törzsek. Ebből kettő van, a nagyobb (latin neve: vena saphena magna)a belbokától fut a lágyékhajlatig, ahol becsatlakozik az izmok között futó mélyvénába.
A kisebbik (latin neve: vena saphena parva) a külbokától fut a térdhajlatig, ahol ugyancsak a mélyvénába omlik be. A felületes visszereket az un. perforans vénák kötik össze a mélyvénákkal.
Általában ennek a két nagy felületes visszeres törzsnek a kötőszövetes átalakulása, tágulata okozza a visszerességet. A főtörzs kiszélesedésével, a billentyű károsodásával a visszazuhanó véna áramlása lelassul, a végtagokban reked, ahol megemelkedik a vénás nyomás, ennek következtében nem csak a főtörzs, hanem a visszér oldalágak is tágulni kezdenek. Mivel a két visszér főtörzs egy kötőszövetes hüvelyben fut, valamint az oldalágak felületesebben futnak általában az oldalágak visszeressége látható hamarabb, a főágak visszeres tágulata csak ultrahanggal kimutatható.