hab scleroterápia
Hab scleroterápia
A habbal kezelés nem új módszer, de nem véletlen, hogy nem volt korábban elterjedt. A kezeléshez feltétlenül szükség van ultrahangos vizsgálatra, illetve a hab bejuttatását a vénába is általában ultrahang-vezérelten végezzük.
Hogyan működik a habos kezelés?
A hab ugyanaz az anyag (aethoxysklerol – lauromakrogol), amelyet évtizedek óta használunk erek elzárására. A habot úgy nyerjük, hogy az aethoxysklerol különböző koncentrációjú oldatait (az ér méretétől függően) levegővel felhabosítjuk, kicsit olyan állagú lesz, mint egy jól felvert tojásfehérje vagy tejszínhab. A hab kitölti a vénát, a vért kiszorítva innen, így nagyobb koncentrációban ér az érfalhoz, mint a habosítás nélkül beadott hatóanyag. Az érfalat kémiai úton károsítja, ezért ez a szakasz begyullad, az ér elzárást, thrombózist generál. Ezt hallva sokan megijednek, de nem kell, ez nem a rettegett mélyvénás thrombózis, hanem a felületes vénák, visszerek elzáródása.
A kezelést általában a magasan kezdjük, ott, ahol a kitágult, elégtelen véna kilép a mélyvénás rendszerből. Ez a pont nem mindig látható szemmel is, gyakran a bőr alatt, mélyebben fut. Egyszerre csak egy adott mennyiség adható, részben a használt anyag, részben a levegő miatt, amivel „felhabosítjuk”. A kezelés általában több lépcsőben hetes-kéthetes időszakokban zajlik, fentről haladunk lefelé, ahol a kitágult vénás rendszer visszatér a mélyvénás rendszerbe, ebből sokszor több is van.
Mi a különbség a hab scleroterápia és a többi módszer között?
A ragasztásos, lézeres, rádiófrekvenciás visszérműtét lényege a nagy felületes gyűjtő véna elzárása. Az általában egy nagyobb, egyenes visszér, amely a lágyékhajlatban fut be a mélyvénába. Itt az érben az áramlás már általában nagyobb, mint a kanyargós oldalágakban. A hab innen könnyen kimosódik, általában nehezebb jó eredményt elérni vele, mint a többi módszerrel. A többi módszernél azonban egy merevebb katéterrel dolgozunk, amely a gyüjtővénában, amely egyenes, fel tud menni, de a kanyargós oldalágakban nem, azok nagy részénél felvezetni sem lehetne addig a pontig, ahol a kezelést el kellene kezdeni.
Mi az előnye a habos kezelésnek?
Nem kell műtői háttér. Egy egyszerű ambulancián is elvégezhető módszer, amelyet egy kisebb, vérvételre is használt speciális tűvel adunk be. Ez tényleg csak egy tűszúrás, amely kevésbé kellemetlen, mint egy vérvétel. A másik előnye, hogy a hab megy arra, amerre a kitágult erek futnak. A hagyományos, korábbi módszerrel szemben (amikor apró vágásokból speciális horgolótűvel tépték ki a visszereket), ahol könnyen maradhatott egy-egy olyan összeköttetés a visszeres hálózatban, amely fenntartotta a felületes nagyobb nyomást, ezzel együtt a kiújulás lehetőségét, itt minden összeköttetést biztosan le tudunk zárni. Ezzel a módszerrel korábbi sikertelen kezelések is korrigálhatóak. Kiújulás esetén jelenleg ez az ajánlott módszer a vágásos – tépéses kezelésekkel szemben.
Mi a hátránya a hab scleroterápiának?
A hab kémiai úton roncsolja a vénát, gyulladást idéz elő, amely miatt elzáródik, thrombotizál a véna. A gyulladás, thrombózis miatt a véna feszül, piros, érzékeny lesz. Az érzékenység sokáig, hetekig, hónapokig megmaradhat, bár az első pár hét után már nem zavaró általában, egyedül az elszíneződés az, amely csak hosszabb idő után tűnik el teljesen. Elvileg az elszíneződés akár tartós is lehet, az a tapasztalat szerencsére, hogy pár hónap után már nem látható a kezelt terület sem.
Kompressziós kezelés a hab scleroterápia után
Javasolt a kezelés után 48 óra folyamatos, majd 2 hétig napközbeni kompressziós harisnya használata (rövidebb időre (fürdés, stb) persze bármikor le lehet venni! Ezzel az a cél, hogy a kezelt szakasz feszülése, pirossága ne legyen olyan kellemetlen. A kezelés valószínűleg sikeres lesz a kompresszió nélkül is, de a szövődmények, kellemetlenségek csökkentése miatt javasolt a habbal kezelt végtagon harisnyát (II. fokozat) használni. Volt több páciens, aki nem használata, eddig szerencsére nem volt ennek egyértelmű mellékhatása.
Miért harisnya és nem fásli?
A fásli használata nem annyira egyszerű, mint amilyennek tűnik. A páciensek zöme addigra tudná (hellyel-közzel) helyesen felhelyezni a fáslit, mire már nem is kellene. Fontos, hogy mindenhol egyenletes, megfelelő erősségű legyen a nyomás, amit szintén a harisnyával lehet jobban elérni. Fekély esetén, amikor a kötszer elmozdul a harisnya felvétele közben lehet értelme a fáslinak is.